A BERETTYÓÚJFALUI JÁRÁS IPAROS ÉS KERESKEDŐ ADATBÁZISA

Ismertető az adatbázishoz

A 2007 rekordot tartalmazó adatbázis a Berettyóújfalui járás iparlajstromkönyv adataiból épül fel, mely tartalmazza az iparos nevét, foglalkozását, telephelyének címét, a bejelentés dátumát, a kiadott iparigazolvány számát, az engedély alapját képező okmány megnevezését, az iparbejelentés díját, valamint a különböző „ipar álladékában” bekövetkezett változásokat.

A feldolgozott adatsorok az 1888 és 1944 között iparengedélyt kiváltott személyek adatait tartalmazza Bakonszeg, Berettyószentmárton, Berettyóújfalu, Csökmő, Darvas, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Pocsaj, Szentpéterszeg, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka településekről. A korszakokon átívelő lefedettség következtében a hagyományos iparosok mellett kereskedők, kocsmárosok, szállásadók, személyszállítók, divatáru-készítők, kisebb gyárosok is megtalálhatóak a publikált forrásokban.

Hazánkban az 1872. évi VIII. törvénycikk írta elő a céhes kereteket felszámolását és az ipartársulatok létrehozását. A törvény a korlátlan iparszabadság elvéből indult ki, minden nagykorú személy űzhetett ipart, ha bejelentette azt a megfelelő hatóság felé. 1884-ben az országgyűlés végül szigorított az iparűzés jogi szabályzásán: az ipari rend, az iparfejlesztés érdekében korlátozott iparszabadság lépett érvénybe. A szabadon űzhető iparágak mellett megjelentek a képesítéshez vagy gyakorlathoz kötött mesterségek. Közel négy évtizeden át érintetlenül maradt hatályban az ipartörvény, 1922-ben, a Horthy-rendszer megszilárdulását követően került sor újabb módosításokra. Az 1922. évi XII. törvénycikk három kategóriát különít el: képesítéshez kötött iparokat, engedélyhez kötött iparokat, valamint szabad iparokat. Érdekességként megemlíthető, hogy bizonyos szakmák végzéséhez minisztériumi engedély szükségeltetett, ezek közé tartozott a mesterséges ásványvizek, vagy gyógyszerek készítése.

Az 1884. évi XVIII. törvénycikk értelmében az iparhatóság úgynevezett iparlajstrom vezetését írta elő, melybe minden iparengedély és azzal kapcsolatos információ került rögzítésre, a jogszabályok szerint csak az űzhette iparát legálisan, aki ezen nyilvántartásban szerepelt. Az iparhatóság feltüntetett minden változást, mely az iparos szempontjából relevánsnak bizonyult, így a különböző költözések, iparbeszüntetések is szerepelnek az adatbázisban.

Számos esetben előfordul a jelzett változások között a „hivatalból törölve” kifejezés, melynek oka az 1945 utáni megváltozott törvényi írásban keresendő. Az államosítás az iparosság és a kereskedőréteg számára is elkerülhetetlennek bizonyult, a kommunista ideológia mindenfajta autonóm működést veszélyesnek tekintett, és törekedett arra, hogy a gazdaság minden szereplőjét bekapcsolja a tervutasításos rendszerbe, s ezzel állami ellenőrzés alá vegye. Általános jelenségként megemlíthető, hogy nemcsak az állami tulajdonba vétel, hanem a vállalkozók ellehetetlenítése is a rendszer eszköztárához tartozott.

Az irat lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára IV.420.o 2–9. k.

Az adatokat rögzítette: Mezei Milán történész-muzeológus (Bihari Múzeum)

Az adatokat visszaellenőrizte: Szőke Richárd Rajmond történész-muzeológus (Bihari Múzeum)

Az adatbázist készítette és az adatokat migrálta: Katona Péter levéltári informatikus (MNL HBVL)

Az adatbázissal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a biharimuzeum@biharimuzeum.hu címre várjuk.

Az adatbázis a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumának 650132/00014 azonosítójú Berettyóújfalui Járás Bihar Vármegye egykori történetiségének feldolgozására interdiszciplináris kutatás, tanulmányok, monográfia, konferencia megvalósítására című pályázatának köszönhetően jöhetett létre.

© A Szerzők, Bihari Múzeum