A Miskolczy család iratai

Az adatbázis a mezőtelegdi Miskolczy család Bihari Múzeum (4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.) Általános Történeti Dokumentumok Gyűjteményében található iratait dolgozza fel, azzal a távlatos céllal, hogy a hazai és külföldi közgyűjteményekben őrzött családi irathagyatékot egy adatbázisba rendezve virtuális úton egyesítse.

Jelen adatbázis nem előzmény nélküli, hiszen a munkát Tóthné Varga Katalin kezdete el egy adattár összeállításával.[1] A már meglévő nyilvántartásokat visszaellenőrizve és jelentősen bővítve jött létre a jelenleg 790 rekordot számláló adatbázis, amely viszonylag hosszú időkeretben, 1569 és 1940 között keletkezett személyes illetve hivatalos vonatkozású iratanyagot összesít, emellett történeti értékű fényképek őrzési helyének leírását is tartalmazza.

A mezőtelegdi Miskolczy család a jómódú, magyar középbirtokos nemesség társadalmi rétegéhez tartozva, a Bihar vármegyében zajló politikai és kulturális közélet meghatározó alakjait adta a 18-20. század folyamán. A Miskolczyak egyre növekvő befolyását és az ezzel párhuzamosan bővülő közösségi szerepvállalásait a család több helységre kiterjedő birtokrendszere alapozta meg. Számos tagja vezető tisztségeket töltött be a vármegye tiszti karában, de találunk soraik között több országgyűlési képviselőt is, akinek munkássága túlmutatott a szűkebb régió határain.[2]

A Miskolczy család történetének vizsgálata ezért kiemelten fontos része a Biharral foglalkozó tudományos stúdiumoknak. Az adatbázisban feldolgozott nagyszámú, sokszínű források alkalmasak különböző időszakokat és tárgyakat vizsgáló kutatásokat kiszolgálni. A Bihari Múzeumban őrzött iratok témájukat tekintve három nagyobb csoportba sorolhatóak. A család történetére vonatkozó iratcsoportok leghangsúlyosabb elemei az anyakönyvi kivonatok,[3] a gyászjelentések, az adománylevél másolatok, a leszármazási táblák, a családtörténeti leírások, az önéletrajzok és bizonyítványok, illetve a nemességigazolási eljárások idején folytatott hivatalos- és magánlevelezések. A politikai színtér információgazdag iratait a jegyzőkönyvi kivonatok és a bizonyságlevelek[4] körén túl a hatósági levelek adják. A harmadik nagyobb tematikus egységet a birtoklástörténeti adalékok jelentik, amelyhez a joghatósági iratok,[5] köteleslevelek valamint az adásvételi és haszonbérleti szerződések szolgálhatnak a legtöbb, eddig ismeretlen adattal.

Az adatbázis az alapvető keletkezési adatok, mint a kibocsátó neve, irattípusa, nyelve, keletkezési helye és ideje mellett az irat tartalmára utaló megjegyzéseket tartalmaz, ezzel is további eligazodási lehetőséget nyújtva a felhasználók számára. A Miskolczy család személyes hagyatékáról lévén szó az irattípusok között természetes módon túlsúlyban vannak a magán- és hivatalos levelezések emlékei, a különböző jellegű szerződések valamint a hozzájuk kapcsolódó megegyezések, nyilatkozatok és számlák. Az iratok nyelve jellemzően magyar, de latin és német nyelven írt dokumentumok ugyancsak szerepelnek a nyilvántartásban. Keletkezési idejüket tekintve a 19. század második felétől a 20. század első harmadáig terjedően maradt hátra a legtöbb irat, amelyeknek leggyakoribb keletkezési helye a főváros és logikus módon a különböző Bihar vármegyei települések.

Az adatbázis építésének munkája illeszkedik a Bihar-kutatás alapkoncepciójába, miszerint a Biharral kapcsolatos adatokat online felületen elérhetővé tegye és annak kutatását a tudományos élet számára megkönnyítse, serkentse. Reményeink szerint az adatbázis bővítése a közeljövőben tovább folytatódik, hiszen a családnak további feldolgozásra váró iratai találhatóak a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárban, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában valamint az Országos Széchényi Könyvtárban.

Berettyóújfalu, 2014. július 19.

Lisztes Nikolett

---